Mára mind tudjuk milyen káros hatásai vannak a dohányzásnak. De vajon azzal tisztában vagyunk-e, hogy egyetlen szál cigarettára sem kell rágyújtanunk ahhoz, hogy ugyanazok a veszélyek és károk érjenek nemdohányzóként is? A passzív vagy másodlagos dohányzás rengeteg embert érint.

Miért veszélyes a passzív dohányzás?

A dohányzás nem csak a dohányosokat érinti. Hatással van a dohányosok családjaira, barátaikra, munkatársaikra, szomszédjaikra és még az idegenekre is – mindenkire, akik belélegzik a füsttel teli levegőt.

Másodlagos dohányzásról vagy passzív dohányzásról akkor beszélünk, amikor valaki cigarettafüstöt szív be a környezetéből, ahelyett, hogy a cigarettával vagy dohányzással való közvetlen érintkezésből származó füstöt lélegezné be.

Nem számít tehát, hogy dohányosok vagyunk-e vagy sem, ha körülöttünk bárki cigarettát szív, ugyanolyan mértékben vagyunk kitéve a dohányfüst okozta károknak, mintha mi magunk is füstölnénk. Tehát a dohányfüst így is, úgy is mindkét esetben a tüdőnkbe kerül, és innen egyenes az út a következményekhez.

Kik a legveszélyezettebbek?

A gyermekek, akik még meg sem születtek, és a gyermekek, akiknek a szülei és családja dohányzik.

A passzív dohányzást a gyermekek szendvedik el leginkább

A leginkább kitettek azok a babák, akik teljesen tehetetlenül fulladoznak édesanyjuk méhében, amikor azok rágyújtanak. A terhesség alatt dohányzó anyáknak gyakran eleve kisebb a súlya, mint a nem dohányzó anyáknak és a dohányzó anyákkal rendelkező csecsemőknek nagy valószínűséggel vannak fejlődési problémái, például fogyatékossága és agyi bénulása. A csecsemők halálának egyik oka az alacsony születési súly – ha egyáltalán megérik a születésüket, és nem halnak bele abba, hogy a tüdejük nem tud rendesen kifejlődni, vagy más egyéb ehhez köthető okból.

Egy 4D felvételen láthatjuk hogyan szenvedik el a füstölést azok a babák, akiknek az édesanyja nem tud vagy nem akar lemondani káros szenvedélyéről várandóssága alatt:

A másik leginkább kitett csoport, a dohányos szülők kisgyermekei. Hiába a mára széleskörben elterjedt és elérhető társadalmi tájékoztatás, még mindig több tízmillió gyermek érintett ebben a problémában anélkül, hogy bármit is tehetnének ez ellen. A legtöbb ilyen gyermek alsó légúti fertőzésben szenved, például hörghurut és tüdőgyulladás, de nem ritka az asztma sem.

Tüdejük eleve lassabban fejlődik, mint a többi, nem dohányzó környezetben élő gyermeknél. Egészségügyi felmérések világosan mutatják, hogy a gyermekkori leukémia, az agydaganat és a limfóma bizonyos mértékben szintén összefüggnek a másodlagos dohányzással.

Egy internetes forrás szerint olyan kutatás is napvilágot látott, hogy a hat éven aluli gyermekeknél a dohányfüstnek való rendszeres kitettség az érhártya elvékonyodását is előidézi – ami látásromláshoz és szembetegséghez vezet.

Ne tegyük ki gyermekeinket a dohányfüstnek

A legrosszabb közvetett hatás az, hogy a dohányosok gyermekei szintén rászoknak a dohányzásra – mint az élet minden területén a gyermekek másolják szüleik viselkedési mintáit, így nem meglepő, hogy ebben is legtöbbször követni fogják őket. Minden felnőtt ember és szülő felelőssége, hogy tegyen ez ellen, hisz melyik szülő ne akarna hosszú, boldog és egészséges életet a gyermekének?

Az alapvető, hogy zárt helységekben, lakásban, házban, autóban nem szabadna rágyújtani. Ezenfelül érdemes fontolóra venni azt is, hogy szeretnék-e megérni és látni gyermeküket felnőttként, illetve unokáik születését – mert ebben az esetben az egyetlen járható út, a dohányzásról való leszokás.

Ez egy kicsit sem könnyű, amint előző cikkünkben is beszámoltunk ennek okáról, de nem lehetetlen és számos módon kérhetünk ebben segítséget és támogatást. Mi is írtunk egy elfogadható ajánlást azoknak, akik eldöntöték, hogy leteszik a cigarettát.

Milyen betegségek és szövődmények kialakulásához vezethet a passzív dohányzás?

A passzív dohányzás számos betegség kialakulásának kockázatát növelheti, éppúgy, mint a dohányosoknál, mint például:

• Allergia
• Asztma
• Krónikus betegségek, például krónikus obstruktív tüdőbetegségek
• Szív- és érrendszeri betegségek, szélütés
• Tüdőrák
• Zavar a menstruációs ciklusban
• Rossz szájhigiénia
• Légzési problémák
• Hirtelen csecsemőhalál szindróma
• Agyvérzés
• Középfül betegség gyermekeknél

Magyarországon a dohányzással kapcsolatos alapvető törvényi szabályozást az 1999. évi XLII. törvény tartalmazza, amelynek középpontjában a dohányzás visszaszorítása, a nemdohányzók, a gyermekek és kiskorúak védelme áll. A törvény a magánélethez való alkotmányos jog figyelembevételével igyekszik azonban a dohány fogyasztását szabályozni a nemdohányzók és a másodlagos dohányzásnak leginkább kitettek érdekében.