A dohányzás az egyik legerősebbként számontartott függőség. Egyesek szerint erősebb, mint a heroin vagy kokainfüggőség, amelyek kemény drognak számítanak. Nem csoda, hogy ez így van, ugyanis a nikotin konkrétan idegméreg, ráadásul ahogyan működik az az, ami igazán övön aluli, és ami szinte pokollá teszi azok életét, akik rászoknak, majd egy tudatos fordulattal le szeretnék tenni. Cikkünkben ehhez a nem kis feladathoz igyekszünk körképet és segítséget, támpontokat nyújtani.
Azért nehéz leszokni a cigiről, mert a nikotin éppen azt a részünket stimulálja, amely az öröm, a boldogság, a kellemes érzetekért felelős. Megdobva a dopamin termelést és kiválasztást, a cigaretta elő körben egy könnyed bódulatot okoz, és mivel az izomzatra is hatással van, kellemes ellazulás is társul az első érzetekhez. Mivel az egész társadalmunk egyfajta büntetés-jutalmazás alapú berendezkedés, ezért kicsit sem csoda, hogy önkéntelenül és tudatalatt is keressük azt, ami örömhöz, jó érzésekhez és felszabadultsághoz vezet.
Ehhez jön olajként a tűzre az, hogy mára szinte az egész környezetünk – szűkebb és tágabb értelemben – folyamat stresszorként van jelen az életünkben. A stresszoldás folyamatos kihívás, és egyben a modern ember egyik alapvető személyes felelőssége, hogy megtalálja a számára működő eszközt, módszert, önsegítő támogatást, amivel csökkenteni, illetve kezelni tudja ezt. A dohányosoknál ez egy feltétlen reflex – jön a probléma, felmegy a pumpa, és az „idegállapotba vagyok, majd be cigizek” gondolat-érzés-kényszer kombó. És itt van a kutya elásva. A nikotin alapból nem egy stresszoldó szer, tehát a következő cigire nem azért gyújtasz rá, hogy feloldd a stresszt. Azért gyújtasz rá, mert ez a vegyület függőséget okoz, és ahogyan kiürül a szervezetből, folyamatosan utánpótlást kell küldeni a véráramba. Amikor az alapból stresszelt és terhelt szervezetben csökken a nikotin szint, az elvonási tünetekhez vezet – nyűgösség, feszültség, ingerlékenység, lehangoltság, depresszió, bánat stb. – így ezek rátesznek az alapból stresszelt állapotra, és készen is van a jól kialakult ördögi kör. Tegyük hozzá, hogyha nem lenne magas stresszfaktor az életünkben, akkor az elvonási tünetek önmagukban is képesek kiváltó okként szolgálni az újabb nikotin adag bejuttatási igényéért.
A helyzet tehát cseppet sem könnyű, ez egy igazi huszonkettes csapdája. A dohányzásról való leszokás elenyészően kevés számú embernek megy gyorsan és flottul, ugyanakkor meg kell említeni, hogy erre is van példa. Van olyan, akinél elég az erős akarat, a tudatosság és a cél, amiért képes konzekvensen, napokon és heteken át kitartani a döntése mellett és nem gyújt rá többé.
Olyanról is tudunk, aki a mértéktelenség és láncdohányos életmód szélsősége kapcsán egy erőteljes nikotinmérgezés – rosszullét, szaglás, ízérzékelés elvesztése – hatására tudta azt mondani, hogy ebből itt volt elég. Ám a túlnyomó többség képtelen könnyedén és zökkenőmentesen letenni a cigarettát – ami szinte érthető is annak függvényében, hogy a nikotin milyen erősen és alattomosan képes beivódni az ember velejéig. Éppen ezért nem véletlen, hogy a dohányzásról való leszokáshoz több oldalról kell közelíteni. Aki úgy dönt, hogy kilép ebből a káros és kóros szenvedélyből, annak ma már számos, akár komplex leszokás támogató program áll rendelkezésére – így a dolog egyáltalán nem lehetetlen.
De mégis honnan érdemes indulni?
Nos, minden dohányos tudja, hogy a dohányzás káros és rendkívül súlyos, halálos kimenetelű betegségek kialakulásához vezet. Ez a figyelmeztetés 1978 óta kötelezően feltüntetendő a dohánytermékeken – az azóta eltelt 40 évben egyre erősebb figyelmeztetéseket kellett elhelyezni a csomagoláson. Végül 2023-ban csomagolás már nincs is, kizárólag elrettentő képek és az adott cigaretta típus neve – mondhatni fordult a kocka. És itt van az a pont, ahonnan érdemes elindulni. Mondják, hogy minden fejben dől el, de ha ez igaz lenne a dohányzásról való leszokás tekintetében, akkor már szinte alig lenne dohányos ember- hiszen legalább egyszer minden dohányos eljut oda, hogy „le kéne szokni!”
Szóval, ha sikerülne leszokni csupán egyetlen döntéssel, akkor ennek a cikknek lehet, hogy nem is lenne igazán létjogosultsága. Azonban mégis érdemes érzelmektől mentesen, pusztán logikai alapon tenni egy kört fejben. A bal agyféltekés logika mellé bejöhet a jobb agyfélteke, a képzelőerő is. Nem kell hozzá különös kreativitás, hogy el tudjuk képzelni hogyan néz ki az emberi test belülről a dohányzás hatására. Olyan, mintha egy konkrét gyárkémény lenne az egész szervezet. Szürke és fekete belül minden – a tüdő, az erek falai, a szív, a szervek, a bőr, az izmok és még lehetne sorolni, érdemes erre ránézni kicsit lelki szemeinkkel. A rendszeresen, éveken át beszívott füst gyakorlatilag egy darab szénné teszi az embert – ami nyomokban tartalmazza már csak azt az embert, aki valaha először rágyújtott. Tulajdonképp ez a vizuális kép, és gondolat önmagában elég kellene legyen ahhoz, hogy nemet mondjunk a cigarettára. Oldalunk semleges és ítéletmentes, és pontosan ennek fényében írunk és tevékenykedünk itt. Ám ha csak a csupasz logikához fordulunk, akkor is felvetődik a kérdés – miért tesszük ezt magunkkal? Az élet, a test, ha úgy tetszik érték – kicsit költőibben megfogalmazva, nem a házunk, vagy a lakásunk az igazi otthonunk, hanem a testünk. Továbbá vallásos és spirituális felhang és nézőpontok nélkül, teljesen lecsupaszítva is felmerül a kérdés, hogy valójában miért élünk? Mi a célja az életünknek? Ha csak a semleges és talán sallangos válasznál maradunk, akkor az életünk célja az, hogy örömteli és boldog életet éljünk – ezzel szerintem mind egyetérthetünk, jelentsen ez bárkinek bármit is. Ha ezt vesszük alapvetésnek, akkor semmi logika nincsen abban, hogy kétlábon járó kazánház legyen a testünk, mert az nem korrelál a boldog és örömteli élettel.
Érdemes tehát először is rendet tenni a fejünkben, és eldönteni mit is szeretnénk kezdeni az életünkkel és önmagunkkal, ha már egyszer itt vagyunk. Ez alapmomentum, és mindenképp meg kell történjen, mert ez lesz a hosszútávú miértünk a leszokásban minden visszautasított, és el nem szívott szál cigarettánál. Amikor ez megtörténik, akkor többféle úton indulhatunk el. A második és szintén fontos lépés, hogy ne tegyük magunkat rosszá azért, amit az első lépésnél megláttunk magunkról a dohányzás káros szokása kapcsán. A bűntudat sosem oda vezet, ahová menni szeretnénk.
Az egészségtudatos élet vágya felé érdemes inkább fordulni, ami motiváció lehet azokban a lépéseinkben, amiket megtenni készülünk önmagunkért. Fontos húzóerő, ha a szeretteinkre, gyermekeinkre, családunkra, közvetlen környezetünkre és a nagy egészre is gondolunk – akikre hatással vagyunk dohányos életmódunkkal.
Ezeken túl pedig jöhet a konkrét cselekvés, érdemes komplex leszokás segítő programban gondolkodni. A leszokás inkább legyen egy hosszabb folyamat, mint egy túl nagyra fújt lufi, ami hamar kipukkad. Érdemes előre meghatározott, kis lépésekben gondolkodni, olyan célokat kitűzni, amelyek nem igényelnek egyszerre túl nagy változást.
Fizikai, pszichés, mentális és érzelmi szintű támogatásra egyaránt szükség van, mivel a probléma összetett és holisztikus megközelítést kíván.
Az első ajánlott lépés az, hogy fizikai szinten megtervezzük milyen alternatívát válasszunk, amivel le fogjuk cserélni a cigarettát. Korábbi cikkünkben megnéztük az alternatív dohánytermékek megjelenését (ide belinkelni a cikket) mondhatni ez már az a kor és luxusgeneráció, amikor ebből a szempontból is bővelkedünk a lehetőségekben.
Jó logika lehet, hogyha heat-not-burn azaz hevítsd-ne-égesd technológia felé vesszük az irányt, többféle okból. Egyrészt komoly érvek szólnak amellett, hogy a dohánytermékek elégetése és elszívása okozza az elsődleges és legnagyobb problémát, a nikotin „csak” az a rész, ami hozzáköz ehhez a szokáshoz. Kutatások szerint az égetés helyetti hevítés által akár 95%-kal kevesebb káros vegyület keletkezik és szabadul fel – ugyan hosszútávú és konkrét számok még nem állnak rendelkezésünkre, mert az ipar ezen része igen fiatal, ám az eddigi kimutatások is jelentős érvet szolgáltatnak ehhez az alternatívához. Ezzel konkrétan akár a dohányt is konkrétan kiiktathatjuk, hiszen már elérhetőek az úgynevezett gyógynövényes hevítőrudak, amelyek nem tartalmaznak dohányt, kvázi nem is számítanak dohányterméknek. Ezekhez a termékekhez egy elektromos hevítőkészülék beszerzése szükséges, ugyanis önmagukban nem fogyaszthatók, mivel nem égetni kell őket.
Így az egyik legkárosabb részt sikerült is kukázni a dologból. Amért ezek segíthetnek a leszokásban, az a típustól függő 1-4 mg-os nikotinsó tartalom – amivel végül is a nikotinfüggőség tüneteit tudjuk minimalizálni, vagy akár teljes mértékben megszűntetni. Akik leszoknának, azoknak ez az első lépés, akik egyébként nem szeretnének leszokni, a számukra is mindenképpen megfontolandó hosszútávú alternatíva lehet és ízben, érzésben ezek megdöbbentően hasonlítanak a dohányzás „élményére”.
Tehát kezdetben a 4, majd a 2 és 1 mg-os nikotintartalmú hevítőrudakkal a fokozatosság elvén működve csökkenthető a szervezetbe juttatott nikotin, miközben a szenzoros, pszichés függés – a rágyjtás – élménye és mozzanat megmarad.
Egy következő elképzelhető lépés a nikotinmentes hevítőrúd, amelynek gyakorlatilag már semmi köze nincsen a dohányzáshoz. A legtöbbször zöldtea, oolong tea alapú termékek esetén ezen növények hevített páráját lélegezzük be. Mint fentebb említettük, ez egy friss iparág és fejlesztés, ezért nincsen hosszútávú adat arra vonatkozóan, hogy mik a várható hatások ezekkel. Ugyanakkor a dohányos, kátrányos, szénmonoxiddal teli égő cigaretta füstje helyett zöldtea párát belélegezni meghatározhatatlanul jobban hangzik – tekintve, hogy a zöldteának számos jótékony egészségügyi hatása is van.
Vitathatatlan, hogy a teljes füstmentes világ az egyetlen elfogadható valódi cél, és a legjobb, ha semmit sem szívunk be a tüdőnkbe. Ám akár a leszokás folyamatában, akár abban az esetben ha a dohányos nem szeretne leszokni, de tenne valamit az egészségesebb önmagáért, kétségtelenül ez tűnik a legjobb megoldásnak.
A nikotinmentes gyógynövényes hevítőrudak mellé alkalmazható nikotinos tapasz, ami az 1mg alatti szintű nikotinbevitelt biztosíthatja az utolsó előtti lépésként.
Majd egy nagy lélegzetvétellel akár mindkettő elhagyható. A leszokás folyamatában végig, de ebben a pillanatban lehet a legfontosabb az, hogy mindezt társakkal együtt csináljuk végig, hiszen a közösség támogató és megtartó ereje kulcsfontosságú és nagyon erős. Következő cikkünkben részletesen, forrásokkal megjelölve tárgyaljuk még a leszokás lehetőségeit és az igénybe vehető segítségeket.
0 hozzászólás