Mi a nikotin?

A nikotin az alkaloidoknak nevezett vegyületek családjába tartozik, és különböző mértékben számos növényfajtában fordul elő – beleértve a paradicsomot, a padlizsánt és a burgonyát is. Ebben a természetes formájában a növényekben a nikotin egyfajta immunrendszeri kiegészítő, mivel rovarölő hatása van – a mezőgazdaságban is használatos ekként. A legnagyobb mennyiségben a dohánynövényekben található meg – mi ebből a szempontból vesszük szemügyre. A nikotin nagyon erős addiktív vegyület és méreg. Bármilyen úton jut is a szervezetbe – bőrön át felszívódással, belélegezve, lenyelve – a mennyiségtől függően halálos is lehet. Ha csak a tényeket vesszük figyelembe, tulajdonképpen a nikotin az egyik legelterjedtebb és legális drog – mivel legalább olyan masszív függőséghez vezet akár a heroin vagy a kokain fogyasztása.

Mi történik a testben a nikotinbevitel hatására?

Mindössze 8 másodperc kell ahhoz, hogy a nikotin elérje az agyat, és azonnali ellazulást hoz. Ezért kelti az emberekben a dohányzás azt a hitet, hogy csökkenti a stresszt és a szorongást. Ez az érzés átmeneti, és hamarosan átadja helyét az elvonási tüneteknek és a fokozott sóvárgásnak. A dohányzás csökkenti az elvonási tüneteket, de nem csökkenti a szorongást, és nem kezeli az érzelmi és mentális stressz kiváltó okait.

Ha valaki elszív egy cigarettát, a vér nikotinszintje körülbelül hat-tíz percen belül eléri a csúcsot. Ezután a vér nikotinszintje átlagosan két óránként a felére csökken, mivel a szervezet természetesen kiüríti a nikotint a rendszeréből.

„A nikotin a vegetatív, szimpatikus idegekből noradrenalint, a mellékveséből adrenalint, az agyalapi mirigy hátulsó lebenyéből antidiuretikus hormont tesz szabaddá. Ezekből eredő perifériás hatásai: a vérnyomás, a szívfrekvencia növelése, verejtékezés, a vizeletelválasztás csökkenése, a vér szabadzsírsav-szintjének növekedése. A gyomor-bélmozgások általában lassulnak, ugyanakkor a székelési reflex megindulhat. Központi idegrendszeri hatásai: mérsékelt adagokban általában javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a reakciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat. Túladagolása számos kedvezőtlen hatást vált ki, részben a receptorok túlzott ingerlése, részben viszont deszenzibilizáció útján való gátlása miatt. Azt fontos megjegyezni, hogy a nikotin önmagában nem rákkeltő.” (forrás: wikipedia.org)

Amint a nikotin bejut az agyba, az agy bizonyos régióiban elterjedt specifikus befolyásolja a jutalmazási rendszereket. A rendszeres nikotinbevitel egyfajta nikotin-toleranciát eredményez, vagyis valamiféle csökkent reakció jön létre ugyanazon nikotin adagra. Továbbá érzékenységet is eredményez, ami valamilyen fokozott válaszreakció ugyanolyan adag nikotinbevitel esetén. Ezek a válaszreakciók állnak a függőség kialakulásának hátterében, és átmeneti elvonási tünetekhez vezethetnek, amikor valaki megpróbál leszokni a dohányzásról.

Nikotin molekula

A nikotin számos egészségügyi kockázatot jelent. Többek között vérnyomásnövekedést, pulzusszámot, a szívbe áramló vért és az artériák (vért szállító erek) szűkülését okozhatja. Hozzájárulhat az artériák falának megkeményedéséhez is, ami viszont szívrohamhoz vezethet. Dohányzás esetén irritációt és égő érzést okoz a szájban és a torokban, fokozott nyálfolyást, hányingert, hasi fájdalmat, hányást és hasmenést is okozhat. Fokozott a szív- és érrendszeri, légzőszervi, gyomor-bélrendszeri betegségek kockázata. Csökken az immunválasz, és a reproduktív egészségre is rossz hatással van. Különböző mechanizmusok révén befolyásolja a sejtproliferációt, az oxidatív stresszt, az apoptózist, a DNS-mutációt, ami rákhoz vezet. Ezenkívül befolyásolja a tumor proliferációját és metasztázisát, és ezzel ellenállást okoz a kemo- és radioterápiás szerekkel szemben.

Miért olyan nehéz leszokni róla?

A legtöbb dohányos azt mondja, hogy abba akarja hagyni, de a legtöbben folytatják, mert úgy tűnik, hogy a dohányzás enyhíti a stresszt és a szorongást. Általános hiedelem, hogy a dohányzás segít az ellazulásban. De ez csak a látszat, mert a dohányzás valójában növeli a szorongást és a feszültséget.
A dohányzóknál nagyobb valószínűséggel alakul ki idővel depresszió, mint a nemdohányzók esetében. Amiért nehéz róla leszokni az a kémiai folyamat, amit a testben előidéz: bevitel – ellazulás – fokozott dopamintermelődés – nikotin kiürülése a szervezetből – hiányérzet fellépése – nyugtalanság, idegesség, feszültség érzetek megérkezése – „rá kell gyújtanom” érzés. Valójában ez az ördögi körforgás tartja a markában azokat, akik dohányoznak.

A nikotinfüggőség általában a cigarettával való kísérletezést követő egy éven belül kialakul, ami egy felmérés szerint, a legtöbb egész életen át tartó dohányzó esetében 16 éves kora előtt volt.

Mit lehet tenni, ha valaki véget akar vetni a nikotin függőségének?

Az új évezred meghozta a változást a dohányzás visszaszorítása tekintetében. A kormányzatok és egészségügyi világszervezetek az elmúlt húsz évben komoly lépéseket tettek ebben az irányban. Ennek köszönhetően komplett dohányzás leszoktató programok, nikotinpótló terápiák, online és offline platformok, szervezetek jöttek létre, amelyek különféle támogatást nyújtanak ebben a kicsit sem könnyű döntésben és folyamatban. A hazai lehetőségeket egy külön cikkben összesítjük.