Mára a napnál is világosabb, orvosi tanulmányokkal alátámasztott tény: a dohányzás halálos betegségeket okoz test szerte az emberben. Az 1950-60-as években széleskörben közzétett orvosi jelentések messze-messze nem az első fecskék arról, mekkora károkat okoz a dohányzás. Szinte hihetetlen, de a legelső írásos feljegyzés mindössze alig 50 évvel a dohány elterjedése után, 1602-ben, több mint 400 éve született arról, hogy összefüggés lehet a dohányzás és az egészségi problémák között.

A legelső figyelmeztetés

Egy névtelen angol szerző „Kéményseprők munkája” című művében látott napvilágot ez a kijelentés, amely párhuzamot von a kéményseprőknél a korom okozta betegségek és a dohányzás között. Bár meggyőző tudományos adatok csak a huszadik század közepén álltak rendelkezésre, az összefüggés jelei két évszázaddal korábban nyúlik vissza. 1761-ben Dr. John Hill, egy londoni orvos közzétett egy tanulmányt, amely összefüggésbe hozta a tubák túlzott fogyasztását (az orrlyukon keresztül belélegzett dohányzás) és az orr rák kialakulását. Beszámolt arról, hogy a mértéktelen tubákfogyasztóknál rákos elváltozások alakultak ki, amelyek végzetesek is lehetnek. 1795-ben Dr. Samuel Thomas von Soemmering Maine-ből összefüggést állapított meg az ajakrák és a pipázás között. Az 1920-as években jelentek meg az első orvosi jelentések, amelyek összefüggésbe hozták a dohányzást a tüdőrákkal. Sok újságszerkesztő nem volt hajlandó beszámolni ezekről az eredményekről, mivel nem akartak szembe menni a médiában erősen reklámozó dohányipari cégekkel.

Milyen károkat okoz a dohányzás?

Tüdőtágulás, tüdő-, szájüreg-, gége-, nyelőcső- és hólyag-, vastagbél-, végbél-, máj-, méhnyakrák megnövekedett kockázata, idült felsőlégúti megbetegedések, gyenge immunrendszer, prosztatadaganat és a nemzőképesség csökkenése, impotencia, pajzsmirigy megbetegedése, szív- és érrendszeri betegségek, érszűkület, köszvény, érelmeszesedés kockázata, megnövekedett csonttörési kockázat, bőrelváltozások, ráncosodás, időskori látás- és hallásvesztés, az egész test gyulladásos állapota – a teljesség igénye nélkül ezek a leggyakoribb következményei a dohányzásnak.

Korábbi cikkünkben egy kör- és kórképen általánosságban górcső alá vettük a dohányzás különös világát. Nemrégiben született meg az a komoly felismerés, hogy a dohányfüst a valódi okozója a betegségek kialakulásának, míg a dohány hatóanyaga a nikotin – idegméreg és stimuláns –  a felelős a függőség kialakulásáért. A nikotin az egyik legaddiktívabb pszichoaktív vegyület, melyet még a heroinnal való összehasonlításban is sokkal erősebbnek vélnek. Több területen vált ki idegrendszeri hatást, elsődlegesen serkentő hatású – ennek köszönhető, hogy a dohányosok nagy százaléka tapasztal alvásszavarokat, mert az agy kevesebbszer kerül a mélyalvás szakaszába.

Mindemellett főképpen az okozza a függőség gyors kialakulását, hogy fokozza a dopamin termelődést, amely öröm, és ellazultság érzést, kellemes bódulatot, az izmok ellazulását idézi elő. Az ördögi kör itt indul be, mert a legkisebb mértékű stressz esetén – legtöbbször a nikotin kiürülése okán – a dohányos azonnal rágyújt, hogy csökkentse a stresszt, ám valójában egyáltalán nem a felmerült stresszforrás okát szünteti meg ezzel, hanem a nikotinéhségét.

A fenti – közel sem teljes – lista az egészségkárosító hatásokról, jelentős érv kellene, hogy legyen ahhoz, hogy józan ítélőképességet gyakorolva elinduljon a dohány a leszokás felé – már ez a megfogalmazás sem véletlen, hiszen azon dohányosok, akik eldöntik, hogy véget vetnek káros szenvedélyüknek, legtöbbször 5-6 kísérletet is tesznek – ideiglenes eredményekkel. A sikertelen próbálkozások lelkileg és önbecsülés terén is visszavethetik ezeket az embereket. Következő cikkeinkben összegyűjtjük az elérhető hazai lehetőségeket a dohányzásról való leszokáshoz.